Bábel tornya (más néven: a bábeli torony) a Biblia egy ószövetségi leírásában szerepel, mely arról számol be, hogyan jöttek létre a világ sokféle nyelvei:

"Az egész földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai. Amikor keletről elindultak, Sineár földjén találtak egy nagy síkságot és ott letelepedtek. Így szóltak egymáshoz: „Gyertek, csináljunk téglát és égessük ki.” A tégla épületkő gyanánt szolgált, a szurok pedig kötőanyagul. Azután így szóltak: „Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér. Szerezzünk nevet magunknak, és ne szóródjunk szét a földön!” Akkor az Úr leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, amelyet az emberek építettek. Így szólt: „Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét!” Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város építését. Ezért nevezik azt Bábelnek, mivel az Úr ott zavarta össze az egész föld nyelvét és onnét szórta szét őket az Úr az egész földön. "

 

(Idézet a Szent István Társulat Biblia-fordításából, Teremtés könyve 11. fejezet)

Gustave Doré műve

Kosztolányi Ábécé a fordításról és ferdítésről című művében így írja le a történetet:

"A bábeli nyelvzavar. Sinear földjén az emberek építeni kezdték a bábeli tornyot, azzal a dölyfös szándékkal, hogy csúcsa majd az eget veri, s ők kényelmesen átsétikálnak majd egyik csillagról a másikra.

Az Úr megsokallta fönnhéjázásukat. Ködöt bocsátott elméjükre, összegabalyította nyelvüket. Többé nem értették meg egymást.

Ha a pallér gerendát kért, csákányt hoztak neki, téglaragasztó szurok helyett vizet. Az építkezést sürgősen abba kellett hagyni.

Nagy deficit mutatkozott. A vállalkozó csődbe jutott, bejelentette fizetésképtelenségét, a torony pedig csonkán meredt az égre, puszta falaival.

De tövében nyomban nyelviskolák, fordítási irodák keletkeztek. Tanárok, kik gyorsan megtanulták az összes nyelveket, nyelvtanokat írtak, s a tolmácsok – csinos sapkával fejükön – jó pénzért arra vállalkoztak, hogy a sok boldogtalan halandót közelebb hozzák egymáshoz.

Ekkor született meg a műfordító."

 

A történészek szerint a bábeli torony a hatalmas, mintegy 90x90 méteres alaprajzú, ugyanilyen magasságú, többlépcsős babiloni zikkurattal azonos, amelyet a zsidók az ún. babiloni fogság évei alatt ismertek meg (Kr.e.586. - Kr.e.539.).